Bukta bécsi módra vaníliaöntettel

Nos, a hideg téli esték átvészelésének egyik segédeszköze a forró kelt tészta, így nálunk ebben az időszakban nem ritkán kerül asztalra ilyesmi, minap például lekváros bukta. Persze itt is muszáj volt új receptúrát kipróbálni, ami persze Jan Hedhtől való. A tésztája nagyobb arányban tartalmaz vajat és tojást, valamint nemiképp bonyolultabb is, mint a magyar szakácskönyvekben fellelhető receptek, viszont szerintem mindenképp megéri kipróbálni, mert fantasztikusan finom és másnap is igen jó. 

Szóval, először is 65 gr tejben feloldottam 15 gr élesztőt, majd ezt 100 gr liszttel dagasztottam nagyjából 10 percig. Lefedve 30 percig hagytam kelni a tésztát. Közben az öntethez felforraltam  fél liter tejet, majd egy felhasított vaníliarúddal hagytam összeérni.

A tésztához ezek után hozzátettem még 80 gr cukrot, 10 gr sót, 2 tojássárgáját és 4 tojást, 200 gr szobahőmérsékletű vajat, valamint 400 gr lisztet és jó alaposan kidagasztottam. Egy óra kelesztés után átgyúrtam, majd egy olajozott műanyag tálban lefedve másnapig a hűtőbe került további - lassú - kelésre.

Az öntethez 6 tojássárgáját kikevertem 120 gr cukorral, majd hozzáöntöttem a vaníliás tejet (a vaníliarúd kihalászása után), majd közepes tűzön besűrítettem (a kontrollmániásoknak, mint amilyen én is vagyok, ez 85 C-ig való melegítést jelenti).  A kész krémet vízfürdőben kihűtöttem, átszűrtem és ez is ment a hűtőbe a tészta mellé.

Másnap a tésztát 30 darabra vágtam, mindegyik darabot kinyújtottam kávéscsészényi méretűre, rájuk halmoztam egy-egy kanál lekvárt és gombóccá formáltam. Eredetileg Jan természetesen frissen főz egy adag baracklekvárt, én ettől - komoly lekvárkészletek birtokosaként - lemondtam, nálunk a választás kedvéért barack, eper és málnalekváros bukták készültek. 

A bukták tepsibe kerültek és folpackkal lefedve duplájukra keltek nagyjából egy óra alatt, majd 190 fokon nagyjából 20 perc alatt kisütöttem őket. Forrón tálalva, porcukorral meghintve a hideg öntettel pazar vacsoránk volt.

Alapanyagok

Buktához:

65 gr tej
15 gr élesztő
100 gr + 400 gr liszt
80 gr cukor
10 gr só
4 tojás
2 tojássárgája
200 gr vaj
lekvár
porcukor a szóráshoz

Öntethez:

fél liter tej
6 tojássárgája
120 gr cukor

Réteges mogyorótorta

A kép nem az igazi, mégis gyorsan be kell ide vésnem ezt a receptet, mert félek, hogy elfelejtem, hogyan is sikerült ezt a tortát összeraknom, ami kár lenne, mert igen jól sikerült.

Nos, adott volt az igény, hogy tortát kellene készítenem, és hogy lehetőleg inkább krémes féle legyen, de legyen egyszerű és nagyszerű, mert a szűk délutánba kenyér- és süteménysütés, tovább takarítás mellé nem nagyon fért bele valami igazán komplex. Keresgéltem a neten, olvasgattam mindenféle recepteket, valahogy tortában elég kevés olyan van, ami az én ízlésemmel találkozik, már kezdtem elkeseredni, amikor rátaláltam Dolce Vita csíkos mogyorótortájára. Persze muszáj volt némi kreativitást a dologba belevinni, mivel például frangelico likőr nem volt otthon, a krém meg nem úgy csinált, ahogy elvártam volna, de a végeredmény igen el lett találva, amit az is jól mutat, hogy pillanatok alatt elfogyott.

Frangelico hiányában úgy döntöttem, hogy megpörkölöm a receptben megkívánt 20 dkg mogyorót, és a héját ledörzsölve megdaráltam. Felolvaszottam 7 dkg vajat és a mogyoró felével, valamint 10 dkg összetört zabkekszel összekevertem. A tortaalapot egy 18 cm-s formába nyomkodtam egy kanállal, majd ment a hűtőbe.

Amíg hűlt, 4 tojás sárgáját kikevertem 4 evőkanál cukorral, hozzátettem 3 dl tejet és a mogyoró másik felét, és lassú tűzön krémmé főztem. Mivel instant zselatinom sem volt otthon, 3 lap zselatin beáztattam néhány percre, majd kicsavarva a krémbe olvasztottam. A krém felébe még 10 dkg csokoládét is beleolvasztottam. A krémekbe, miután némiképp meghűltek, 2 dl felvert tejszínhabot is beleforgattam, így először a csokoládés, majd a sima mogyorós krémet rákentem a tortalapra és visszatettem a formát a hűtőszekrénybe. Néhány órás dermedés után leesett a kő a szívemről, mivel a krémek állaga miatt pánikoltam, hogy széjjelhullik a torta, de végül pontosan olyan állaga lett, amilyennek lennie kell. Végül díszítettem némi fehércsokoládéval és cukorgyönggyel.

Alapanyagok:

20 dkg mogyoró
10 dkg zabkeksz
7 dkg vaj
4 tojássárgája
4 evőkanál cukor
3 dl tej
2 dl tejszín
3 zselatinlap
10 dkg csokoládé
díszítéshez: fehér csokoládé, cukorgyöngy

Ribizlis fehércsokoládés sütemény

Majdnem egy éve, hogy utoljára publikáltam, ami ejnyebejnye, de hát sok minden történt és történik mostanában is. Viszont az új Allt om Mat grilles különszámában egy igen ígéretes receptet találtam, amit muszáj volt megcsinálni azonnal, és meg kell mondjam, rég ettem ilyen finomat. Nem csak finom, de végtelenül egyszerű, variálható és gyors sütemény, nagyjából negyed órával a kezdés után már a sütőben volt, így gyorsan felvésem ide, nehogy elfelejtsem ...

Szóval, ez a süti erősen hajaz a blondie nevezetűre, ami nálunk az egyik legnagyobb favorit, annál viszont némiképp könnyebb, kevésbé édes és gyümölccsel megbolondított változat. A recept eredetileg áfonyát javasol, ezt én most nem tudtam hirtelen beszerezni, de a ribizli hibátlan volt, gondolom meggyel, málnával és más gyümölccsel is jól muzsikálna ez a recept.

Mindjárt azzal kezdtem, hogy begyújtottam a sütőt 180 fokra. Felhajítottam egy edényben 100 gramm vajat a tűzre, amikor megolvadt, beletörtem 100 gramm fehércsokoládét. Amikor mindkettő szépen összeolvadt, félreraktam hűlni.

Közben 2 tojást habosra kevertem 2 deci cukorral és egy löttyintésnyi rumban érlelt vaníliával, amikor elérte a kellő állagot, hozzátettem a csokis vajat, majd egy spatulával belekevertem 2 deci lisztet és egy (kezeletlen) citrom héját. 24 cm-es tortaformába töltöttem, a tetejét megszórtam vagy két maréknyi ribizlivel, továbbá 50 gramm összevagdalt fehércsokoládéval. Nagyjából 25-30 percig sütöttem. A recept szerint porcukorral meghintendő, szerintem felesleges.

Vaníliafagylalttal és ribizlivel a legjobb.

Alapanyagok:

100 g vaj

100+50 g fehércsokoládé

2 dl cukor

2 tojás

vaníliakivonat és/vagy vaníliaőrlemény

2 dl liszt

1 citrom héja (kezeletlen)

két marék ribizli

Egy újabb svéd klasszikus, a vaniliás szívecskék

Leánykori nevén vaniljhjärtan, nagy kedvenc, mindenféle helyen kapható a sarki közérttől a legszínvonalasabb cukrászdákig. Alapvetően meglehetősen egyszerű sütemény, linzertésztába zárt vaníliakrém, az elkészítése sem macerás, bár azért nem egy muffin. Ahhoz, hogy ilyen szép szívformájú legyen, persze kell felszerelés, nekem eltartott egy darabig, amíg hozzájutottam, de láttam már itthon is szilikonos kivitelben, illetve minden további nélkül kisüthető egy nem túl mély muffin formában, ahogy azt például a norvégok teszik, bár ők nyilván nem hívják szívecskének. A recept ki másé lenne, mint Jan Hedhé.

Először is össze kell dobni egy linzertésztát. Ehhez 240 gramm lisztet, 200 gramm vajat, 50 gramm porcukrot, 5 gramm vaníliás cukrot, egy csipet sót, valamint két tojássárgáját gyorsan összedolgoztam, majd a hűtőbe került befóliázva egy órára.

Közben 250 gramm tejet felforraltam egy vaníliarúddal, majd hűlni hagytam. Kikevertem 3 tojássárgáját, 60 gramm cukrot és 20 gramm keményítőt, majd ráöntöttem a már éppen meleg tejet, és visszatéve a tűzre, besűrítettem a krémet. A besűrítésnek persze nem kell teljesnek lenni, azaz ne legyen kész vaníliakrém, hanem annál lágyabb, mert a sütőben még sűrűsödni fog. Amikor kész lett, belekevertem még 12,5 gramm vajat (ez kb. egy teáskanálnyi). Hagytam kihűlni.

A tésztát nagyjából 3 mm-re nyújtottam, és kibéleltem a két harmadával 15 darab formát. Ezt úgy a legegyszerűbb kivitelezni, hogy egymás mellé tesszük a formákat, és rátesszük a kinyújtott tésztát és egy darabbal szépen belenyomkodjuk a formákba, a maradékot pedig leszedjük. Minden tésztára tettem egy evőkanálnyi krémet, nagyjából a forma 3/4-ig kell feltölteni. A maradék tésztával lezárjuk a formákat, kicsit odanyomkodva a széléhez. Villával megszurkáltam óvatosan a felső tésztákat, hogy ne spricceljen a sütőben.

Előmelegített sütőben sütöttem 190 fokon, nagyjából 20-25 percig, illetve amíg egy kis színt kapott. A formából azonnal kiszedhetően (kivajazás nélkül is), érdemes rácsra tenni, hogy ott hűljön ki. Kihűlés után porcukorral megszórtam. Tálalásig hűtőben tartandó, de tálalás előtt egy fél órával ki kell venni, mert szobahőmérsékleten az igazi.

Alapanyagok:

240 g liszt
200 g vaj
50 g porcukor
5 g vaníliás cukor (nem vanilin, természetesen)
csipet só
2 tojássárgája

250 g tej
egy vaníliarúd
3 tojássárgája
60 g cukor
20 g keményítő
12,5 g vaj

porcukor

Még egy torta midsommarra

Merthogy találtam még jobbat, mint a múltkori. Illetve ez a recept talált meg engem, mert az ICA havi receptújságjában érkezett a postaládába, mivel kellően nagy összeget sikerült náluk eltapsolni az utóbbi hónapban. De ezúttal megérte, mert igencsak jó tortát sikerült készíteni a segítségükkel, csupa fantasztikus alapanyagból: eper, fehér csokoládé, karamell, kesella, citromhéjjal ízesített tejszín. A leírás alapján talán kicsit bonyolultnak tűnik, de tulajdonképpen egyszerű és ha nem számítjuk a hűtési időt, gyors is. És talán nem utolsó szempont, hogy sütni sem kell, úgyhogy tomboló kánikulában is lehet vállalkozni rá. Na persze itt kánikuláról még nem tomboló verzióban sincs szó ...

Első körben beáztattam 2 lap zselatint hideg vízbe, valamint 300 gramm fehér csokoládét apróra szeltem. Előkaptam egy teflonserpenyőt és 3/4 dl cukrot kevergetés nélkül világosbarnára karamellizáltam. Amikor elérte a kívánt színt, hozzáöntöttem 2 dl tejszínt. Erre persze a karamell fogta magát és tömbbé keményedett, így szépen lassan, kevergetés mellett felolvasztottam a tejszínben. Amikor feloldódott, belekevertem a kinyomkodott zselatint és ráöntöttem a fehér csokira, és amikor egységes masszává kevertem, belekevertem 250 gramm kesellát (ehelyett Philadelphia krémsajtot lehet használni). Mivel a krém így szépen kihűlt, mehetett a hűtőbe, míg jól lehűlt, pár órára, de akár előző este is elkészíthető a krém.

Közben elkészítettem a torta alapját. Ehhez 16 db teljes kiőrlésű kekszet ledaráltam, majd 100 gramm olvasztott vajjal összekevertem és egy kapcsos tortaforma aljába nyomkodtam a keveréket. Ez is ment a hűtőbe egy kis időre.

Amikor a krém kellően kihűlt, habverővel felvertem és a tortalapra kentem. Nagyjából fél kiló epret szeltem rá. Felvertem 2 dl tejszínt egy kiskanál cukorral, belekevertem egy citrom héját és habzsákból a tortára nyomtam. Némi fehér csokoládé forgáccsal díszítettem.

A recept alapján azonnal fogyasztható, de jobb lesz néhány óra hűtés után.

Alapanyagok:

A krémhez:

300 g fehér csokoládé
2 zselatinlap
3/4 dl cukor
2 dl tejszín
250 g kesella vagy krémsajt

A tortalaphoz

16 db teljes kiőrlésű keksz
100 g vaj

A díszítéshez:

500 g eper vagy más bogyós gyümölcs
2 dl tejszín
1 kk cukor
1 (bio) citrom reszelt héja
fehér csokoládé reszelék

Midsommartårta, avagy szentivánéji torta

Még tavaly került sor eme habos torta elkészítésére, ami ránézésre valami komplex cukrászati műremeknek tűnik, pedig nem is, sőt, valójában egy kifejezetten egyszerű történet. Mivel jóval midsommar után készült, elhalasztottam idénre a publikálást, már csak a magam kedvéért is, merthogy jövő héten ismét időszerű lesz elkészíteni. A midsommar és az eper olyan szorosan összetartozik, hogy elképzelni sem tudok más gyümölcsöt ezen a napon (sőt valójában a nyár első fele az eperről szól, esetleg néhány más bogyós gyümölcs rúghat labdába, mint a málna, vagy az áfonyák.)

Először is sütöttem egy kakaós tortalapot. Ehhez 200 gramm vajat habosra kevertem 2 dl cukorral, majd hozzátettem 2 tojást és tovább kevertem. Összekevertem közben 4 dl lisztet, 1,5 teáskanál sütőport és 2 evőkanál jóféle kakaóport, majd hozzádolgoztam a vajas, tojásos keverékhez. Végül a tésztába kevertem 1 dl tejet, majd az elkészült masszát kivajazott tortaformába tettem és 180 fokon nagyjából fél óráig sütöttem.

Közben elkészítettem egy vaníliakrémet. Ehhez 2,5 dl tejet felforraltam egy fél vaníliarúd kikapart belsejével és héjával. Miközben hűlt a tej és ázott a vanília, 3 tojássárgáját kikevertem 2/3 dl cukorral és 2,5 evőkanál kukoricakeményítővel. A masszához hozzáöntöttem a langyos tejet, majd visszatéve a tűzre, besűrítettem a krémet. Amikor kész lett, egy evőkanál vajat gyors mozdulatokkal belekevertem. Érdemes néhány percig kevergetni a krémet, mert így lesz igazán selymesen krémes.

Az összeállítás előtt még felvertem 6 dl igen jóféle tejszínt és kenhetővé kevertem 2 dl eperlekvárt. A kakaós tortalapot három részre vágtam. Az alsó szintre eperlekvárt kentem, rátettem a második réteget, erre került a vaníliakrém és egy réteg tejszín, majd rákerült a harmadik tortalap. A tortát kívülről beborítottam a felvert tejszínnel. A tetejére nagyjából fél kiló megmosott és negyedelt eper került, a torta szélét pedig fehér csokoládé forgácsokkal díszítettem. A maradék tejszínt pedig habzsákba tettem, és habrózsákat nyomtam mindenhova, ahová kívánkozott.

A recept a Baka magazin tavaly nyári számából való.

Alapanyagok

A tortalaphoz:

200 g vaj
2 dl cukor
2 tojás
4 dl liszt
1,5 tk sütőpor
2 ek kakaópor
1 dl tej

A vaníliakrémhez:

2,5 dl tej
fél vaníliarúd
2/3 dl cukor
3 tojássárgája
2,5 ek kukoricakeményítő
1 ek vaj

Összeállításhoz:

6 dl tejszín
2 dl eperlekvár
500 g eper
fehér csokoládé

Whoopie pie, ezúttal egy vaníliás, mogyorós krémmel

Töredelmesen be kell vallanom, hogy bő egy hónappal ezelőttig azt sem tudtam, hogy létezik whoopie pie elnevezésre hallgató sütemény. Aztán az uram az újvilágból egy Whoopie pies elnevezésű könyvvel tért haza. Végigolvasva a könyvet kiderült, hogy a whoopie pie az USA északkeleti részén kedvelt sütemény, két puha kerek tészta között igen nagyvonalúan adagolt krémmel. Nem ropogós krémes keksz, inkább piskótaszerű a tésztája.

Az eredeti receptet között barangolva persze felmerültek problémák. A mennyiségek amerikai receptről lévén szó, természetesen nem európai mértékegységben voltak megadva, hanem cup-ban és stickben. Ezen a részen viszonylag gyorsan túljutottam, mivel az uram egy amerikai cup készlettel is meglepett, a többi problémás mértékegységen pedig google barátom segített túl. Viszont a recept használt olyan alapanyagokat is, amik nem feltétlenül virítanak ott egy európai közért polcán. Ráadásul a felvezető részben pontosan kifejtették, hogy nem véletlenül szerepelnek ezek az alapanyagok. Mint például a Crisco névre hallgató margarinféleség. Ami hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, így noha kapható itt Svédországban, egyes angol-amerikai termékeket áruló helyeken, én inkább lemondtam használatáról. El is készítettem az egyik receptet, átkomponálva vajra, és noha igen finom lett, nem lett az igazi, legalábbis nem viselkedett úgy a tészta, mint ahogy a leírás alapján kellett volna.

De aztán hogy, hogy nem, a legújabb Baka magazin szám is foglalkozik a whoopie pie-okkal, mivel az stockholmi Åsö Konditori készít ilyesmit. A magazin receptet is ad, így megmenekültem a kísérletezés kényszerétől, nem nekem kell kikísérletezni a helyes arányokat. Egy svéd cukrász szerencsére nem használna véletlenül sem margarint semmihez, így a receptek vajra szólnak. Gyorsan meg is csináltam az egyiket, amihez volt itthon minden, és fantasztikusan jó lett, úgy nézett ki, ahogy kell és igen gyorsan fogyott.

Persze vannak ellentmondások a svéd leírás és az amerikai könyv között. Az utóbbi pl. határozottan állítja, hogy ne tároljuk hűtőszekrényben az elkészített pie-okat, a svéd recept pedig egyenesen utasít erre. A tésztának valóban nem tesz túl jót a hűtés, kicsit morzsálódósabb lesz, de krém miatt muszáj. Erre megoldás amúgy, ha csak a krém megy a hűtőbe, és csak annyit állítunk össze, amennyi el is fogy. Az amerikai könyv szerint egyébként egy napon belül elfogyasztandó a sütemény, ami nekünk nem is okozott problémát, de ha mégis, akkor akár tésztát és krémet külön-külön, akár egyben a kész whoopie pie kitűnően fagyasztható.

Még vagy száz igen ígéretes kompozíció van sorba állítva későbbiekre, de most egy kellemes mogyoróvajas verziót készítettem el.

A tésztához 100 gramm szobahőmérsékletű vajat kikevertem egy és egynegyed deci cukorral, jó alaposan. Hozzáütöttem egy tojást, tovább kevertem. Közben összekevertem 3 dl lisztet, 2 teáskanál sütőport, egy fél teáskanálnyi vaníliaőrleményt (egy vaníliarúd kikapart belseje kb.), egy teáskanálnyi sót, majd ezt a keveréket a vajas krémhez adagoltam. Végül hozzátettem a tésztához egy fél dl tejet is. Nem szabad túl sokáig keverni, amint összeállt, mehet is egy nyomózsákba és nagyjából 5 cm átmérőjű köröket nyomtam egy sütőpapírra, tisztes távolságban egymástól. Ha nincs nyomózsák, akkor egy evőkanálnyi mennyiségeket tanácsos ugyanígy elhelyezni a sütőpapíron.

175 fokon sütöttem nagyjából 8-9 percig. Érdemes résen lenni, mert ha túl sokáig sül, akkor elveszti a puhaságát, ami fogalmi eleme a whoopie pie-nak. Nagyjából 38-40 db lesz ennyi tésztából.

A krémhez én 100 gramm puha vajat, 100 gramm mogyoróvajat (nem nutella!, hanem földimogyoróból készült mogyoróvaj) és 100 gramm porcukrot kevertem ki jó alaposan. Majd igen komoly mennyiségeket adagoltam két tészta közé.

Fogyasztásig hűtőben tartandó, a krém mindenképp, mert igen puha. Fogyasztás előtt nagyjából negyed órával érdemes kitenni szobahőmérsékletre, így a legjobb.

Természetesen tovább fokozható az élvezet, ha a whoopie pie krémes oldalát mondjuk tört sós mogyoróba, vagy reszelt csokoládéba forgatjuk, esetleg a tészta tetejét olvasztott csokoládéval kenjük meg.

Alapanyagok:

A tésztához:

100 g vaj
1,25 dl cukor
1 tojás
3 dl liszt
2 tk sütőpor
0,5 tk vanília vagy egy rúd
1 tk só
0,5 dl tej

A krémhez:

100 g vaj
100 g mogyoróvaj
100 g porcukor