Alfajores-t, azaz a híres argentín dulce de leche-vel töltött kekszet sütöttem minap. Az alfajores elnevezést mindössze azért kaphatta meg az alábbi sütirecept, mert a kekszek dulce de lechevel vannak megtöltve, valójában igen távol áll az eredetitől, a kekszben lévő cukortartalom töredéke a híres alapváltozatnak, de mivel a krém maga meglehetősen édes, nincs is szükség igazán édes körítésre. A recept az Allt om Mat magazin nyári, grill különszámából való.
A dulce de lechéről először a Chilinél olvastam, azóta egészen másként tekintek a cukrozott sűrített tejre. A haagen dazs dulche de leche fagyija amúgy az abszolút über mind közül, sajnos errefelé ez a típus igen ritkán kapható, ki tudja, miért. A dobozos sűrített tej viszont minden bokorban van, így a hűtőnkben szinte folyamatosan van kész krém. A dobozos változattal a krém elkészítése amúgy gyerekjáték, mindössze egy nagy lábos vízben forralni kell a bontatlan konzervdobozt 2-3 órán keresztül, ügyelve, hogy a víz ne forrjon el róla. Aztán kiszedni, hagyni kihűlni, felbontani és sokkot kapni a finomságától.
A kekszhez 100 gramm puha vajat kikevertem 3/4 dl cukorral, némi őrölt vaníliával, majd hozzátettem egy evőkanál tejet és egy teáskanálnyi frissen facsart citromlevet. Amikor egyneművé vált a tészta, hozzászitáltam 2 dl finomra őrölt kukoricalisztet és fél dl búzalisztet, melyben fél teáskanálnyi sütőport elkevertem. Összedolgoztam és a meglehetősen puha masszát fél órára hűtőszekrénybe helyeztem.
A fél óra leteltével a tésztából kicsi golyókat formáztam és egy sütőpapírral bélelt lemezre tettem, villával kicsit megnyomtam őket, majd 175 fokon addig sütöttem, míg kis színt nem kaptak (nagyjából 12 perc lehetett). Kihűlés után a dulce de leche krémmel ragasztottam össze kettőt-kettőt a kekszekből.
A dulce de lechéről először a Chilinél olvastam, azóta egészen másként tekintek a cukrozott sűrített tejre. A haagen dazs dulche de leche fagyija amúgy az abszolút über mind közül, sajnos errefelé ez a típus igen ritkán kapható, ki tudja, miért. A dobozos sűrített tej viszont minden bokorban van, így a hűtőnkben szinte folyamatosan van kész krém. A dobozos változattal a krém elkészítése amúgy gyerekjáték, mindössze egy nagy lábos vízben forralni kell a bontatlan konzervdobozt 2-3 órán keresztül, ügyelve, hogy a víz ne forrjon el róla. Aztán kiszedni, hagyni kihűlni, felbontani és sokkot kapni a finomságától.
A kekszhez 100 gramm puha vajat kikevertem 3/4 dl cukorral, némi őrölt vaníliával, majd hozzátettem egy evőkanál tejet és egy teáskanálnyi frissen facsart citromlevet. Amikor egyneművé vált a tészta, hozzászitáltam 2 dl finomra őrölt kukoricalisztet és fél dl búzalisztet, melyben fél teáskanálnyi sütőport elkevertem. Összedolgoztam és a meglehetősen puha masszát fél órára hűtőszekrénybe helyeztem.
A fél óra leteltével a tésztából kicsi golyókat formáztam és egy sütőpapírral bélelt lemezre tettem, villával kicsit megnyomtam őket, majd 175 fokon addig sütöttem, míg kis színt nem kaptak (nagyjából 12 perc lehetett). Kihűlés után a dulce de leche krémmel ragasztottam össze kettőt-kettőt a kekszekből.
Alapanyagok:
100 g puha vaj
3/4 dl cukor
1 csipet őrölt vanília
1 ek tej
1 tk citrom
2 dl finomra őrölt kukoricaliszt
fél dl búzaliszt
fél tk sütőpor
1 doboz cukrozott sűrített tej (Chili és Vanília a tubusos elkészítésére is ad javaslatot)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése