2011. június 13., hétfő

Whoopie pie, ezúttal egy vaníliás, mogyorós krémmel


Töredelmesen be kell vallanom, hogy bő egy hónappal ezelőttig azt sem tudtam, hogy létezik whoopie pie elnevezésre hallgató sütemény. Aztán az uram az újvilágból egy Whoopie pies elnevezésű könyvvel tért haza. Végigolvasva a könyvet kiderült, hogy a whoopie pie az USA északkeleti részén kedvelt sütemény, két puha kerek tészta között igen nagyvonalúan adagolt krémmel. Nem ropogós krémes keksz, inkább piskótaszerű a tésztája.

Az eredeti receptet között barangolva persze felmerültek problémák. A mennyiségek amerikai receptről lévén szó, természetesen nem európai mértékegységben voltak megadva, hanem cup-ban és stickben. Ezen a részen viszonylag gyorsan túljutottam, mivel az uram egy amerikai cup készlettel is meglepett, a többi problémás mértékegységen pedig google barátom segített túl. Viszont a recept használt olyan alapanyagokat is, amik nem feltétlenül virítanak ott egy európai közért polcán. Ráadásul a felvezető részben pontosan kifejtették, hogy nem véletlenül szerepelnek ezek az alapanyagok. Mint például a Crisco névre hallgató margarinféleség. Ami hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, így noha kapható itt Svédországban, egyes angol-amerikai termékeket áruló helyeken, én inkább lemondtam használatáról. El is készítettem az egyik receptet, átkomponálva vajra, és noha igen finom lett, nem lett az igazi, legalábbis nem viselkedett úgy a tészta, mint ahogy a leírás alapján kellett volna.

De aztán hogy, hogy nem, a legújabb Baka magazin szám is foglalkozik a whoopie pie-okkal, mivel az stockholmi Åsö Konditori készít ilyesmit. A magazin receptet is ad, így megmenekültem a kísérletezés kényszerétől, nem nekem kell kikísérletezni a helyes arányokat. Egy svéd cukrász szerencsére nem használna véletlenül sem margarint semmihez, így a receptek vajra szólnak. Gyorsan meg is csináltam az egyiket, amihez volt itthon minden, és fantasztikusan jó lett, úgy nézett ki, ahogy kell és igen gyorsan fogyott.

Persze vannak ellentmondások a svéd leírás és az amerikai könyv között. Az utóbbi pl. határozottan állítja, hogy ne tároljuk hűtőszekrényben az elkészített pie-okat, a svéd recept pedig egyenesen utasít erre. A tésztának valóban nem tesz túl jót a hűtés, kicsit morzsálódósabb lesz, de krém miatt muszáj. Erre megoldás amúgy, ha csak a krém megy a hűtőbe, és csak annyit állítunk össze, amennyi el is fogy. Az amerikai könyv szerint egyébként egy napon belül elfogyasztandó a sütemény, ami nekünk nem is okozott problémát, de ha mégis, akkor akár tésztát és krémet külön-külön, akár egyben a kész whoopie pie kitűnően fagyasztható.

Még vagy száz igen ígéretes kompozíció van sorba állítva későbbiekre, de most egy kellemes mogyoróvajas verziót készítettem el.

A tésztához 100 gramm szobahőmérsékletű vajat kikevertem egy és egynegyed deci cukorral, jó alaposan. Hozzáütöttem egy tojást, tovább kevertem. Közben összekevertem 3 dl lisztet, 2 teáskanál sütőport, egy fél teáskanálnyi vaníliaőrleményt (egy vaníliarúd kikapart belseje kb.), egy teáskanálnyi sót, majd ezt a keveréket a vajas krémhez adagoltam. Végül hozzátettem a tésztához egy fél dl tejet is. Nem szabad túl sokáig keverni, amint összeállt, mehet is egy nyomózsákba és nagyjából 5 cm átmérőjű köröket nyomtam egy sütőpapírra, tisztes távolságban egymástól. Ha nincs nyomózsák, akkor egy evőkanálnyi mennyiségeket tanácsos ugyanígy elhelyezni a sütőpapíron.

175 fokon sütöttem nagyjából 8-9 percig. Érdemes résen lenni, mert ha túl sokáig sül, akkor elveszti a puhaságát, ami fogalmi eleme a whoopie pie-nak. Nagyjából 38-40 db lesz ennyi tésztából.

A krémhez én 100 gramm puha vajat, 100 gramm mogyoróvajat (nem nutella!, hanem földimogyoróból készült mogyoróvaj) és 100 gramm porcukrot kevertem ki jó alaposan. Majd igen komoly mennyiségeket adagoltam két tészta közé.

Fogyasztásig hűtőben tartandó, a krém mindenképp, mert igen puha. Fogyasztás előtt nagyjából negyed órával érdemes kitenni szobahőmérsékletre, így a legjobb.

Természetesen tovább fokozható az élvezet, ha a whoopie pie krémes oldalát mondjuk tört sós mogyoróba, vagy reszelt csokoládéba forgatjuk, esetleg a tészta tetejét olvasztott csokoládéval kenjük meg.

Alapanyagok:

A tésztához:

100 g vaj
1,25 dl cukor
1 tojás
3 dl liszt
2 tk sütőpor
0,5 tk vanília vagy egy rúd
1 tk só
0,5 dl tej

A krémhez:

100 g vaj
100 g mogyoróvaj
100 g porcukor

4 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Ez is jónak tűnik! :-) Én inkább párizsi krémmel tölteném, mivel nincs mogyoróvajam. Vagy simán valami aromás lekvárral milyen lehet?
Végiglapoztam a Baka magazint, próbáltam a recepteket megnézni, de reménytelen, nem lehet elolvasni. :-( Megint klassz dolgok vannak benne! :-) Várom, hogy kipróbáld őket! :-)

lucillaposta írta...

A párizsi krém tökéletes, az volt a másik krém a receptben (illetve valami olyasmi, passiógyümölcsös trüffelkrém), de mivel a mogyoróvajas krém bőven elég volt, nem csináltam meg. Lekváros receptet nem láttam, de nyilván csak a fantáziánk szabhat határt :-)
Amúgy az amerikai könyv több olyan megoldást is kínál, hogy egyszerre két krém van egy sütiben, egymás tetején, még nem próbáltam, de tervben van.

lucillaposta írta...

Ja igen, a Baka magazin tényleg fantasztikus, ha érdekel, szívesen lefotózom a végén a receptoldalakat, svédül vannak, de a google translator segít az ilyesmiben :-)

Zsuzsa írta...

Köszi, aranyos vagy! :-) Volt egy svéd kedvesem...
Este majd írok priviben!