Annak ellenére, hogy jó párszor jártam már Svédországban, először csak most, néhány héttel ezelőtt került elém semla. Ami egy igen jellegzetes svéd sütemény, úgyhogy csak annak tudom tulajdonítani ezt a mulasztást, hogy ennek a finomságnak most van igazán szezonja, én pedig leginkább nyáron jártam erre fele. A semlában amúgy minden egyesül, ami a svéd cukrászatot jellemzi: a kardamómos kelt tésztában marcipánkrém és tejszínhab csábítja bűnös élvezetre az édesszájú népeket.
Szerencsére a semla nem egy bonyulult sütemény, némi kelt tésztás gyakorlat után bárki nekiveselkedhet és különösebb erőlködés nélkül cukrászati remekművet tud készíteni.
10 db semlához 1 dl langyos tejben 2,5 dkg élesztőt feloldottam és a dagasztógép táljába helyeztem. Hozzáraktam 5 dl lisztet, 2 evőkanál cukrot, 1 kiskanál sót, 1 tojást, 10 dkg olvasztott vajat és 1 teáskanál őrölt kardamómot. Amikor a sor végére értem, elindítottam a dagasztást, amelynek végén egy viszonylag puha tésztát kaptam. 1 óra kelés után 10 gombócot formáztam a megkelt tésztából és egy sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Újabb fél óra kelés következett, majd 175 fokos, előmelegített sütőbe toltam a zsemlécskéket, és körülbelül 8-10 perc alatt megsütöttem őket. A kihűlt zsemléket félbevágtam és megkentem 10 dkg, némi tejjel kenhetővé varázsolt marcipánnal. A marcipánkrém tetejére keményre vert tejszínhabot nyomtam nyomózsákból. A tejszínt én vaníliás porcukorral vertem fel, a mennyiség pedig ízlés szerint lehet több, kevesebb, én kb. 3-4 dl igen jó minőségű tejszínt használtam el a 10 semlához. A tetejét némi porcukorral hintettem meg. Tálalásig hűtőben tartandó.
Mind minden kelt tészta, ez is leginkább frissen jó, de hűtőben egy-két napig minden további nélkül eltartható, már ha megéri, hogy visszakerüljön a hűtőbe.
A fenti recept a legtradícionálisabb semlát eredményezi. Olvastam olyan receptet is, ahol a tésztába nem került kardamóm (karlsbadsemla). És a variációk száma végtelen. Egyik recept például kókuszkrémet javasol a marcipán helyett, de lehet a tejszínt fahéjjal fűszerezni.
Szerencsére a semla nem egy bonyulult sütemény, némi kelt tésztás gyakorlat után bárki nekiveselkedhet és különösebb erőlködés nélkül cukrászati remekművet tud készíteni.
10 db semlához 1 dl langyos tejben 2,5 dkg élesztőt feloldottam és a dagasztógép táljába helyeztem. Hozzáraktam 5 dl lisztet, 2 evőkanál cukrot, 1 kiskanál sót, 1 tojást, 10 dkg olvasztott vajat és 1 teáskanál őrölt kardamómot. Amikor a sor végére értem, elindítottam a dagasztást, amelynek végén egy viszonylag puha tésztát kaptam. 1 óra kelés után 10 gombócot formáztam a megkelt tésztából és egy sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Újabb fél óra kelés következett, majd 175 fokos, előmelegített sütőbe toltam a zsemlécskéket, és körülbelül 8-10 perc alatt megsütöttem őket. A kihűlt zsemléket félbevágtam és megkentem 10 dkg, némi tejjel kenhetővé varázsolt marcipánnal. A marcipánkrém tetejére keményre vert tejszínhabot nyomtam nyomózsákból. A tejszínt én vaníliás porcukorral vertem fel, a mennyiség pedig ízlés szerint lehet több, kevesebb, én kb. 3-4 dl igen jó minőségű tejszínt használtam el a 10 semlához. A tetejét némi porcukorral hintettem meg. Tálalásig hűtőben tartandó.
Mind minden kelt tészta, ez is leginkább frissen jó, de hűtőben egy-két napig minden további nélkül eltartható, már ha megéri, hogy visszakerüljön a hűtőbe.
A fenti recept a legtradícionálisabb semlát eredményezi. Olvastam olyan receptet is, ahol a tésztába nem került kardamóm (karlsbadsemla). És a variációk száma végtelen. Egyik recept például kókuszkrémet javasol a marcipán helyett, de lehet a tejszínt fahéjjal fűszerezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése