2009. február 10., kedd

Somlói galuska



A somlói galuskával sokáig úgy voltam, hogy azt a legjobb valami jóféle cukrászdában, esetleg étteremben fogyasztani, az otthoni tutira nem lesz annyira jó, miközben meg macera rendesen van vele. Persze lehet egyszerűsíteni, meg bizonyos elemeket kihagyni a dologból, de hát az nem lesz az igazi. Aztán a neten jártamban-keltemben belebotlottam a Stahl féle gyorsított somlói receptjébe. Ami persze a legkevésbé sem egyszerű, és gyorsnak sem túlságosan gyors, valójában csak a háromféle piskóta sütése helyett ajánl egy muffinos alternatívát, de a lökést ez az ötlet adta meg nekem a házi somlói elkészítéséhez. És nem bántam meg, mert minden eddiginél jobb lett a végeredmény. Bár a recept bonyolultnak hangzik, valójában egyetlen alkotóelem sem igényel boszorkányos ügyességet. Megéri nekilátni.

Az előkészítés első fázisában 20 dkg diót megpirítottam egy serpenyőben, majd finomra daráltam és beáztattam 10 dkg mazsolát egy deci rumban. A tésztához 15 dkg puha vajat kikevertem 15 dkg cukorral, ehhez hozzáraktam 2 tojást, fél dl tejet és 15 dkg finomlisztet, amit előzőleg 1 kk sütőporral elkevertem. A massza egyharmadát egy papírral bélelt muffinsütő négy mélyedésébe lapátoltam. A massza másik harmadába belekevertem a pirított dióból 5 dkg-t és ismét megtöltöttem 4 mélyedést. A maradék tésztába két evőkanál forró vízben feloldott evőkanálnyi kakaóport kevertem és szintén a muffinsütőbe raktam. A tésztát 180 fokon kb. húsz percig sütöttem, amíg tűpróbával késznek nem tűnt.

Amíg a tészta megsült, elkészítettem a szirupot 7,5 dkg cukor és 1 dl víz összeforralásával, majd beleöntöttem fél dl rumot és belereszeltem 1 narancs héját.

Majd elkészítettem a vaníliakrémet is. Ehhez 4 tojássárgáját kikevertem 2 ek liszttel, fél teáskanál vaníliaőrleménnyel és 15 dkg cukorral. Hozzáöntöttem 2,5 dl tejszínt és ugyanennyi tejet. A krémalapot lassú tűzön besűrítettem.

Ezt követően összeállítottam a süteményt. A kockára vágott kakaós muffinkák kerültek az aljára, ezt meglocsoltam a szirup egyharmadával. Erre rátettem a pirított dió felét, a rumos mazsola felét, valamint körülbelül 10 dkg baracklekvárt pöttyöztem rá. Rásimítottam a vaníliakrém felét is. Ezt a kört megismételtem a világos muffinokkal is. A tetejére jöttek a diós muffinok kockaformában és a szirup utolsó egyharmada. A tálat folpackkal lefedve a hűtőbe tettem egy éjszakára.

Természetesen a somlóihoz csokoládéöntet is dukál, ehhez 10 dkg étcsokoládét, 10 dkg cukrot felfőztem 1,5 dl vízben, majd hozzáöntöttem egy fél deci rumot. A csokiöntet szintén hűlt a hűtőszekrényben néhány órát. (A Stahl receptben a fenti mennyiség duplája szerepel, nálunk az túl soknak bizonyult az első próba alkalmával, de aki nagyon csokiöntetesen szereti, bátran duplázzon.)

A tálalás során galuskákat szaggattam a szirupos-krémes-mindenjós tésztából, meglocsoltam a csokoládéöntettel és végül tejszínhabrózsákat nyomtam rá.

Egy alkalommal a narancshéj helyett citromhéjat tettem a szirupba. Apró módosítás, de az egész desszert hangulatát megváltoztatta. Bevallom, nekem jobban ízlett így, de a család ragaszkodik a narancsos verzióhoz. Ízlések és pofonon, ugye.

Nincsenek megjegyzések: