Karamellás kosárka

Ahogy említettem a vaniljkräns postban, dupla adag vaníliakrém készült, nem véletlenül. Az új svéd szakácskönyvemet böngészve rábukkantam egy rendkívül szimpatikusnak látszó aprósütemény receptjére, ami kolaformar névre hallgat. Meg kell mondanom, hogy sokáig mindent, aminek neve "kola"-val kezdődött, azonnal visszahajítottam/ellapoztam, mert hát kólás sütit/fagyit inkább nem. Aztán kezdett gyanús lenni a dolog és végre kezembe vettem egy szótárat (épp ideje volt), és rájöttem, hogy a kola az bizony a karamell. Szóval a kolaformar az valójában egy karamellás kosárka, csupa fantasztikus összetevővel: linzerkosárkában vaníliakrémes ágyon pörölt mogyórocskák bújnak meg a karamelltakaró alatt. Hmmm .... Meg is csináltam, és valóban jó, sokkolóan jó.

A linzerkosárkákhoz 1 és egynegyed dl lisztet, 5 dkg vajat, egy evőkanál cukrot és fél tojást gyúrtam össze (a fél tojás is a vaniljkräns megkenéséből maradt, lehet, hogy ezek a sütik mindig párosával kell, hogy készüljenek?), a tésztát egy órára a hűtőbe tettem.

Ha nem lett volna krémem, akkor ez alatt megcsináltam volna: egy tojássárgáját, 2 evőkanál cukrot, késhegynyi vaníliaőrleményt, fél evőkanál kukoricakeményítőt, fél deci tejszín és fél deci tejet összekeverve, majd lassú tűzön besűrítve. De mivel volt, ez idő alatt csak a karamellszószt készítettem el: fél dl barnacukrot, fél dl tejszít és fél dl golden syrupot karamellizáltam lassú tűzön. (Az eredeti recept ljus sirapot javasol, én ezért külön nem akartam venni, de mivel már elkészítettem Chili és Vanília sós karamelljét, tapasztalatból tudtam, hogy jó lesz erre a golden syrup is, és így is lett. Én a golden syrupot amúgy az Astoria delicatessben, a Károly körúton szereztem be.)

Az egy óra elteltével kivettem a tésztát, majd 10 muffinformát kibéleltem vele. Valójában bármilyen kosárkaforma megteszi, szerintem. A kosárkákat körülbelül 10 percre 180 fokra előmelegített sütőbe tettem.

A kihűlt kosárkákba vaníliakrémet kanalaztam, erre jött néhány pörölt mogyoró egészben, majd meglocsoltam a kosárkákat a karamellszóssszal. Tálalásig hűtőben érdemes tartani. Ha úgy alakul, hogy több kosárka készül, mint amennyi elfogy, érdemes közvetlenül a tálalás előtt tölteni őket, mert a vaníliakrém némiképp eláztatja a tésztát.