Néhány hete itt, Svédországban is elkezdődött az eperszezon, sőt, mostanra már svéd epret is lehet kapni. Ami fantasztikusan finom, igazi, szabadföldi eper, nem csodálom, hogy a svédek a a hazai eperért képesek akármennyivel több pénzt kiadni, legyen a külföldi eper bármennyire is hívogatóan szép. Szóval, az utóbbi napokban, hetekben ebből a finomság a mi hűtőnkben is folyamatosan lakik egy-két dobozzal (mert a svéd epernek külön doboza van ám). És hát adott a helyzet is, hogy valami epreset kellene sütni, de valami olyat, amiben az eper úgy tud érvényesülni, ahogy van, a maga valójában, nem pedig megsütve, túlcukrozva, túró közé rejtve, miegymás ... Így esett a választásom Nigella epres tortácskájára, amit néhány nem túl jelentős változtatással abszolvátam, csak a múlt héten mindjárt háromszor is. És egyszer sem kellett aggódnom azon, hogy elfogy-e vajon. A tészta egyébként annyira egyszerű, hogy minap az alatt a rövid idő alatt összeállítottam és kisütöttem, míg az uram elvágtázott eperért, mert épp kifogytunk belőle.
Amikor a gondolat megszületik, hogy ezt a süteményt elkészítem, mindjárt azzal kezdem, hogy 125 gr vajat behajítok a fagyasztóba. Miközben a vaj hül (fagy), egy tálba összekészítek 325 gr lisztet, egy evőkanál (!) sütőport, 4 evőkanál cukrot, csipetnyi sót, jól összekeverem ezeket. Egy másik edényben pedig felverek egy tojást kb. 1 dl tej-tejszín keverékkel (Nigella sovány tejszínt ír, amit én nem tudtam értelmezni, mert itt kapható a 10 százalékos kávétejszíntől kezdve a 40 százalékos habtejszínig minden féle). Mikor mindezzel kész vagyok, fogom a fagyasztóban hűtött vajat, gyorsan belereszelem a lisztes keverékbe, kissé összekeverem, majd a tojásos-tejszínes keverékkel gyors mozdulatokkal egy linzernél valamivel puhább tésztát állítok össze. Ha szükséges, még egy kis tejet/tejszínt lehet hozzárakni, nekem ennyivel összeállt. A tésztát másfél-két centi vastagra nyújtom, és 8 db kerek pogácsát szaggatok belőle, amiket sütőpapírral bélelt sütőlapra helyezek. Egy tojás fehérjét lazán felverek, ezzel megkenem a pogácsákat, majd megszórom a tetejüket némi kristálycukorral és vágott mandulával. Én 180 fokon sütöttem kb. 10-12 percig, amig jól megemelkedtek és megpirultak. Mivel frissen a legjobb a sütemény, sütés előtt nyugodtan be lehet hajítani a hűtőbe a tepsivel együtt, hiszen félig-meddig linzertészta, a hülés még jót is tesz neki.
Miközben a tészta hül, egyrészt megtiszítok jó pár szem epret, másrészt felverek kb. negyed liter jóféle tejszínt, benne egy kiskanálnyi cukorral és némi vaníliaőrleménnyel. Az eper egyik felét összetöröm (ízlés szerint akár meg is lehet cukrozni), ezt a félbevágott sütemény alsó felére kenem, erre jön egy nagy kanál tejszínhab, erre pedig ráhalmozom a többi epret felkockázva, végül pedig rárakom a tészta tetejét. Tálalásig a hűtőben érdemes tárolni.
Az a sejtésem amúgy, hogy málnával is igen finom lehet, de ennek kipróbálása az eperszezonban még nem volt lehetséges.
Amikor a gondolat megszületik, hogy ezt a süteményt elkészítem, mindjárt azzal kezdem, hogy 125 gr vajat behajítok a fagyasztóba. Miközben a vaj hül (fagy), egy tálba összekészítek 325 gr lisztet, egy evőkanál (!) sütőport, 4 evőkanál cukrot, csipetnyi sót, jól összekeverem ezeket. Egy másik edényben pedig felverek egy tojást kb. 1 dl tej-tejszín keverékkel (Nigella sovány tejszínt ír, amit én nem tudtam értelmezni, mert itt kapható a 10 százalékos kávétejszíntől kezdve a 40 százalékos habtejszínig minden féle). Mikor mindezzel kész vagyok, fogom a fagyasztóban hűtött vajat, gyorsan belereszelem a lisztes keverékbe, kissé összekeverem, majd a tojásos-tejszínes keverékkel gyors mozdulatokkal egy linzernél valamivel puhább tésztát állítok össze. Ha szükséges, még egy kis tejet/tejszínt lehet hozzárakni, nekem ennyivel összeállt. A tésztát másfél-két centi vastagra nyújtom, és 8 db kerek pogácsát szaggatok belőle, amiket sütőpapírral bélelt sütőlapra helyezek. Egy tojás fehérjét lazán felverek, ezzel megkenem a pogácsákat, majd megszórom a tetejüket némi kristálycukorral és vágott mandulával. Én 180 fokon sütöttem kb. 10-12 percig, amig jól megemelkedtek és megpirultak. Mivel frissen a legjobb a sütemény, sütés előtt nyugodtan be lehet hajítani a hűtőbe a tepsivel együtt, hiszen félig-meddig linzertészta, a hülés még jót is tesz neki.
Miközben a tészta hül, egyrészt megtiszítok jó pár szem epret, másrészt felverek kb. negyed liter jóféle tejszínt, benne egy kiskanálnyi cukorral és némi vaníliaőrleménnyel. Az eper egyik felét összetöröm (ízlés szerint akár meg is lehet cukrozni), ezt a félbevágott sütemény alsó felére kenem, erre jön egy nagy kanál tejszínhab, erre pedig ráhalmozom a többi epret felkockázva, végül pedig rárakom a tészta tetejét. Tálalásig a hűtőben érdemes tárolni.
Az a sejtésem amúgy, hogy málnával is igen finom lehet, de ennek kipróbálása az eperszezonban még nem volt lehetséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése